„Meet the board – Iparkodó fejlesztések az AI korában” címmel szervezett szakmai találkozót az IVSZ, mely eseményen, mint moderátor részt vett az innomine ügyvezetője, Dr. Vicze Gábor is. A témák a hazai ipar digitális fejlettségéről, annak ösztönzéséről, valamint az ipari digitalizáció népszerűsítéséről szóltak. 

Az esemény moderátora Dr. Vicze Gábor, az IVSZ kkv tagozatvezetője és az Ipar4.0 platform alelnöke volt, aki Ács Istvánnal (a Bosch Rexroth Kft. ügyvezetője és az Ipar4.0 platform társelnöke), illetve Lukács Lajossal (a DSS Consulting vezérigazgatója) beszélgetett. A kezdő téma az ipari forradalmak evolúciója, az Ipar4.0 megvalósítása és a Magyarországon folyó, csekély számú Ipar4.0 fejlesztések voltak. 

„A cégvezetők azt gondolják, hogy a digitalizáció nem siker, hanem szimplán költség tényező” 

Elsődleges nehezítő tényezőként a beszélgetés tagjai a magyar cégvezetők, tulajdonosok előremutató gondolkodásának hiányát jelölték meg, akiket szinte lehetetlen rávenni cégműködésük átgondolására, az ipari digitalizációra. Gábor szerint a legtöbb cégvezető az ipari digitalizációt maximum egy új gép vásárlásáig gondolja át, értelmezi, azonban például a szisztematikus adatgyűjtésre való igény megjelenését csak egy krízishelyzeten keresztül hajlandók és képesek fejlesztésként megvalósítani. Ez a fajta mentalitás óriási szakadékot okoz a magyar tulajdonosok hozzáállásában, mely végeredményben cégük digitális fejlődése is múlik.  

„Akik nem digitalizálnak, azok 5-10 éven belül kihalnak – ezen egy vezetői generációváltás segíthet, de sajnos ez sem törvényszerű” 

Az elmúlt évek gazdasági, politikai, társadalmi krízishelyzetei jelentősen megnehezítették a konzervatív működésű vállalatokat és ez a jövőben sem fog változni. Túlélni a rugalmas, digitalizálni képes vállalkozásoknak van lehetőségük, önmagukban a trendek követése nem lesz elegendő muníció. 

A panel beszélgetés végét sikertörténetekkel zárták a résztvevő üzletemberek, melyek tanulságát egy-egy vezetői ráeszmélés, megélés kapcsán a digitalizáció előtérbe helyezése, implementálása, hatékony működtetése és új lehetőségek születése jelentették. 

Természetesen zárszóként nem maradhatott ki az AI (Artificial Intelligence), mely több szempontból is a jövő reformjaként van jelen több szakmában. Jelenleg azonban kifejezetten nehéz megfogalmazni, felvázolni milyen hatással lehet mesterséges intelligencia az elkövetkező életünkre. Tény, hogy már költséghatékony megoldásokkal is be lehet építeni az AI-t egy vállalat működésébe, azonban az igazán nagy sikert akkor várhatjuk ettől a technológiától, amint az AI általánosan a munka részévé válik. Akik ebben az időpillanatban megfelelő tapasztalattal és tudásbázissal fognak rendelkezni, azok szinte biztosan kimagasló előnyhöz juthatnak. 

Nyitottság, rugalmasság, elköteleződés, érzékenység; mind a válallkozás mind a cégvezető részéről elvárt tulajdonságok, hogy Magyarországon is jövőálló cégek működhessenek.